A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonkét munkanapon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,

b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá

c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás].

A gyógyszerkeret

a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és

b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből

Közgyógyellátásra jogosult

a) az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;

b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;

c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;

d)-

e) a központi szociális segélyben részesülő;

f) a rokkantsági járadékos;

g) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban;

h) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át  (2010. évben 2.850,- Ft) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2010. évben 28.500,- Ft), egyedül élő esetén a  150%-át (2010. évben 42.750,- Ft).

Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek a  havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át (2010. évben 7.125,- Ft) meghaladja, feltéve, hogy  családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (2010. évben 42.750,- Ft), egyedül élő esetén a 200 %-át (2010. évben 57.000,- Ft).

A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt.

A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja. Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, TAJ számát, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (a továbbiakban: BNO kód). Az igazolás tartalmazza továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.

A háziorvos igazolását a jegyző három munkanapon belül továbbítja az egészségbiztosítási szervnek. Az egészségbiztosítási szerv megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Az egészségbiztosítási szerv az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről.

Az igazolvánnyal rendelkező személy a gyógyszerkerete erejéig kiváltott, külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat a gyógyszerkerete terhére fizeti meg.

Az egyéni gyógyszerkeret (összege 2010. évben maximum 12.000 Ft/hó) és az eseti keret (összege 2010. évben 6.000,- Ft/év) a jogosultság időtartamára kerül megállapításra.

Az igazolványt az egészségbiztosítási szerv - a jogosultságot megállapító határozat alapján - az abban megjelölt időtartamra, hivatalból állítja ki.

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

- a kérelmező és a családja – a támogatás benyújtását megelőző 1 havi nettó – jövedelemigazolását,

- háziorvosi igazolást, zárt borítékban

- jogosultságot alátámasztó irat/iratok

NYOMTATVÁNY

A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújtható.

Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

Az átmeneti segély élelmiszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, ruhanemű, tankönyvvásárlásra, tüzelővásárlásra, váratlan, de szükséges kiadásra állapítható meg.

A Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi és Vallásügyi Bizottsága átmeneti segélyt állapít meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2010. évben 28.500,- Ft-ot) Ft-ot, egyedül élő esetében a 150%-át (2010. évben 42.750,- Ft-ot) nem éri el.

A polgármester dönt az átmeneti segély megállapításáról azokban az esetekben,

- amikor a kérelmező nem rendelkezik rendszeres pénzbeli jövedelemmel, és létfenntartása veszélyeztetve van,

- a kérelmező rendelkezik pénzbeli ellátással, de az olyan alacsony, hogy betegsége, vagy gyermeke betegsége esetén a háziorvos, gyermekorvos által felírt gyógyszereket nem tudja kiváltani.

A képviselő-testület átmeneti segélyt a fentiekben ismertetett jövedelemhatártól 10 %-kal magasabb egy főre jutó jövedelem esetében is megállapíthat, ha

- a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül 30 napot meghaladó betegség, vagy

- közeli hozzátartozó eltemetése,

- elemi kár esetében, vagy

- a háziorvos és a gyógyszertár által igazolt, biztosított által fizetendő gyógyszerköltsége a nyugdíjminimum 30 %-át, azaz a 7.740,- Ft-ot meghaladja.

Az átmeneti segély összegét – a rászorultságtól függően – alkalmanként 1.000 - 10.000 Ft között, havi rendszerességnél havonta 500 - 3.000 Ft között lehet megállapítani.

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

- a kérelmező és a családja – a segély benyújtását megelőző 1 havi nettó – jövedelemigazolását

NYOMTATVÁNY

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj havi összege ezen esetben 28.500,- Ft.

Súlyosan fogyatékos személy az, akinek

aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,

ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes

és állandó ápolásra, gondozásra szorul;

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha

aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy

ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy

ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére 37.050,- Ft/hó összegű ápolási díjat állapít meg.

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

a) étkezni, vagy

b) tisztálkodni, vagy

c) öltözködni, vagy

d) illemhelyet használni, vagy

e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt

a) súlyosan fogyatékos,

b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

NYOMTATVÁNY

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint legfeljebb harmincegy napra létesített munkaviszony keretében végzett munkát - nem folytat.

Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.

Az f) és g) pont szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni.

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

NYOMTATVÁNY

LAKOSSÁGI  TÁJÉKOZTATÓ

A lakásfenntartási támogatás feltételrendszerét az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény 7. §-a a 2011. szeptember 1-jétől hatályba lépő rendelkezéseivel módosította. Az új szabályokat a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt 2011. augusztus 31-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A helyi lakásfenntartási támogatás tekintetében a vonatkozó jogszabályok szerint módosításra került Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2011. (II.01.) számú rendelete.

Az említett módosító rendelkezések hatálybalépésével átalakul a lakásfenntartás eddigi rendszere, melynek célja egyrészt a szociális gáz- és távhő-támogatás megszűnése okán ellátás nélkül maradó jogosultak befogadása, másrészt a támogatás célzottságának, hatékonyságának növelése.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 38. § (1) bekezdése alapján a lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás formái változatlanul megmaradtak, valamennyi formára vonatkozó új szabály, hogy elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

Tompa Város Polgármestere normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg annak a annak a személynek, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, (2011. évben 71.250,- Ft-ot) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A támogatás egy hónapra jutó összege:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át (14.250,- Ft-ot),

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

A b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

Lakásfenntartás elismert költsége:

A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel -  2011. évben az éves központi költségvetésről szóló törvény  450 Ft-ban határozta meg.

Elismert lakásnagyság:

- egyszemélyes háztartás esetén 35 m2

- 2 személyes háztartás esetén 45 m2

- 3 személyes háztartás esetén 55 m2

- 4 személyes háztartás esetén 65 m2

- ha 4-nél több személy lakik a háztartásban, akkor

minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális, Egészségügyi Bizottsága, mint első fokon eljáró hatóság normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult személy részére önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg, ha a kérelmező háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Helyi lakásfenntartási támogatás összege: 2.500,- Ft/hó

Normatív és helyi lakásfenntartási támogatás esetében:

Vagyon:

Az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

- külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát (2011-ben a 855.000,- Ft-ot) vagy

- együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát (2011. évben a 2.280.000,- Ft-ot) meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

1) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7

(2) Ha a háztartás

a) 1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) 1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,  a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

3)  Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

A normatív lakásfenntartási támogatás és a helyi lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától illeti meg a jogosultat, egy évre.

A normatív lakásfenntartási támogatás, valamint a helyi lakásfenntartási támogatás összegének kifizetését havonta, a kérelmező által megjelölt

a) közüzemi és egyéb szolgáltatási díj támogatása esetén a szolgáltató szervezet számlájára történő átutalással,

b) a lakhatást szolgáló egyedi kiadás támogatásának esetében a kérelmező részére történő folyósítással,

c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének támogatása esetén a pénzintézet részére történő átutalással kell teljesíteni.

További információ, valamint támogatás iránti igények benyújtására rendszeresített formanyomtatvány a Polgármesteri Hivatal 1. sz. irodájában folyamatosan kérhető és benyújtható. A Kérelemhez mellékelni kell:

A kérelmező és a vele egy háztartásban élőkre  vonatkozóan:

­         munkabér esetén a munkáltató által kiállított nettó jövedelemigazolást a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről,

­         gyermekek részére bármilyen jogcímen folyósított ellátásról szóló igazolást (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj),

­         nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén: kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét, valamint a nyugdíj összesítőt,

­         a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelésből, alkalmi munkavégzésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát,

­         amennyiben jövedelemmel nem rendelkezik, az arról szóló nyilatkozatát,

­         18. életévét betöltött középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetén az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.

­         Amennyiben a háztartás valamely tagja fogyatékossági támogatásban vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül, annak igazolását.

­         lakás nagyságáról hitelt érdemlő igazolás

Aki már eddig is jogosult volt a lakásfenntartási támogatásra, annak nem kell új igényt benyújtania, azt a megállapító határozatban foglalt ideig változatlanul megkapja.

Tompa, 2011.09.19.

Tompa Város Önkormányzata

1.)   Gyermekenként 1.000 – 2.000 Ft összegben alkalmanként jelentkező többletkiadások, tanszerek, ruhanemű vásárlása, miatt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került családok gyermekei részére.

2.)        Gyermekenként 2.000 – 4.000 Ft összegben, ha a gyermeket gondozó család - betegség, haláleset, elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás miatt -  időszakosan létfenntartási gonddal küzd.

3.)        Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek családja részére a gyermekekkel való kapcsolattartás, illetve a családba való visszakerülés elősegítésére gyermekenként 1.000 Ft összegben.

4.)  A szociális válsághelyzetbe került várandós anya részére gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, babakelengye vásárlásához 10.000 Ft-ig állapítható meg a támogatás.

A kérelemhez mellékelni kell:

- az 1.) – 4.) pontban foglaltakat alátámasztó iratot/iratokat.

NYOMTATVÁNY

A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (2010. évben 34.200,- Ft),

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2010. évben 42.750,- Ft)

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát.

A  kérelemhez mellékelni kell:

- a kérelmező és a családja  – a kérelem  benyújtását megelőző 1 havi nettó – jövedelemigazolását.

NYOMTATVÁNY