Tompa településtörténete egészen az i.e. időkre nyúlik vissza, hiszen Kr. e. I. század második felében már éltek e területen különböző népek. Tompa területén több hun-kori temetőt találtak. Tompa, mint férfinév már 1055-től előfordult. A névadó esetleg Tompa László kun-kapitány lehetett, akit 1370-ben említenek egy oklevélben. 1439-ben Albert király a települést és környékét – Szabadkát, Kiskunhalast és Madarast – Hunyadi Jánosnak adta zálogba. 1572-től a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hívták.1823-ban épült fel a tompai pusztán az első épület, egy csárda a Szabadka-Halas és Baja-Szeged kereskedelmi útvonal kereszteződésében. A kiegyezés után Redl bárónak volt itt a legnagyobb földbirtoka, aki kastélyt és kápolnát építtetett birtokán.
Tompa egyetlen középülete sokáig az 1876-ban elkészült iskola volt. A község népessége 1880-ban 4700, 1890-ben már 7400 fő volt, s 1629 házat laktak. 1900-ban fejeződött be a település keleti határán húzódó vasút építése. A vasút azért épült olyan távol a településtől, mert Redl Imre földesúr nem engedte meg, hogy birtokait kettészelje. 1911-ben épült az első templom, s ekkor létesült az állandó csendőrőrs is. Tompa-puszta ekkor még nem vált községgé, de hivatalosan településsé nyilvánították.
1922. április 12-én Tompa hivatalosan is önálló községgé vált. Bács-Bodrog vármegye bácsalmási járásához csatolták. A faluban ekkor 5000 ember élt kb. 1200 házban. 1926-30 között Tompán hat iskola épült.
A ma is álló községháza 1928-ban épült. Hét évvel később, 1935-ben már a villanyvilágítás kiépítését is elkezdték, s kikövezték a Tompán is áthaladó Tompa és Szabadka közti utat.
Bölcsőde 1953. áprilisától 1971. december 31-ig időszakosan, 1972. január 1-jétől 1990. december 31-ig folyamatosan működött, megszűnt 1991. január 1-jén.
Iskolai oktatás Tompán 1876 óta működik, 1973-ig a következő iskolákban folyt oktatás: Zsíroskúti iskola, Betyársori iskola, Szabadkai úti iskola, Erdőgazdaság, Csajkás sori iskola, Dózsa majori iskola. 1973. szeptember 1-jétől Bem u. 22-24. szám alatt folyik oktatás. 40 személyes diákotthon került kialakításra 1963. október 7-én a tanyasi gyermekek számára. 450 adagos iskolai étterem-konyha épült 1981-ben. 10 tanteremmel bővült az általános iskola 1984-ben. Új tornaterem épült 1988-ban.
Óvodát 1930-as években szerveztek először, 1958-ban már 2 csoporttal működött, jelenlegi helyére 1969. július 12-én került. 1973. szeptember 1-jén egy csoportszobával, 1976. szeptember 1-jén egy teljesen új épületszárnnyal bővült.
A földosztást követően 5122 kh. lett kiosztva 1031 fő részére. Új Élet és Szabadság Termelőszövetkezet alakult 1950-ben, Kossuth Termelőszövetkezet 1960-ban. A Szabadság és a Kossuth Termelőszövetkezet a rendszerváltásig meghatározó szerepet töltött be a foglalkoztatásban és a termelésben. Kisipari termelőszövetkezet (ktsz) 1951-ben alakult, 1953-ban fúzió történt Tompa, Kelebia és Kisszállás szövetkezeteivel, és Tompa székhellyel működött tovább a ktsz, 4 részlegben folytatott termelést, megszűnt 1992. október 31-én.
A takarékszövetkezet elődje, a hitelszövetkezet 1938. október 23-án jött létre. Takarékszövetkezetté 1957. december 1-jén alakult, amelynek ma három községben és Szeged városban van kirendeltsége.
Földműves szövetkezet alakult 1946. május 1-jén. Elődje a Tompai Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1921. szeptember 11-én alakult 943 taggal. A Tompa és Vidéke Körzeti Földműves Szövetkezet 1962. december 31-én alakult meg.
1970. augusztus 1-jén Tompa nagyközség lett, 1978-ban határátkelő nyílt a településen. A település 2004. július 1-jén városi rangot kapott.
