A kopjafa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére lett faragva. A Művelődési Ház épülete előtt áll. 2004-ben állította a Tompa Város közössége. A helyi márciusi megemlékezések színhelye. 2015, kulturális örökség
Tompai Értéktár
Magyarország mintegy 3200 településnek közel egyharmadán - közte 2015-ben Tompán - jött létre települési értéktár bizottság.
Mi az a települési értéktár?
A települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény. A létrehozásának érdekében a települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hoz létre amely azonosítja a településen fellelhető nemzeti értékeket létrehozza a települési értéktárat és nyílvántartás céljából megküldi azt a Megyei Értéktár Bizottság részére.
Tompai Települési Értéktár Biztottság Szervezeti és Működési Szabályzata
Véh Béla készítette, a Kapisztrán Szent János-plébániatemplom kertjében áll. 2005-ben állította fel Tompa Város közössége. Október 23-ka miatt minden évben koszorúkat helyeznek el nála az emlékezők. 2015-ben került be az értéktárba és ez egy kulturális örökség.
2011-ben alakult meg Tompán, a felnőtt lakosság kezdeményezésére. Igényes és hasznos időtöltést biztosítanak. A tánccsoport a mai napig működik.
Rendszeresen lépnek fel Tompán különböző eseményeken. Gyakran tartanak bemutatókat más településeken is.
Más településekkel is jó a kapcsolatuk. Kiemelten jó a kapcsolatuk Kelebián, Mélykúton, Madarason és Kiskunhalason.
Csányi Áron fafaragó Szabadkán született 1981-ben, gyermekkorát egy vajdasági faluban, Pacséron töltötte. A fafaragással gyermekkorában találkozott. Hálával emlékszik vissza Rózsa Imre fafaragó mesterre, aki a család barátjaként ismertette meg mesterségbeli tudásával.
A fa megmunkálás számára nem csak egy hobbi, hanem önkifejezési forma és egyben kikapcsolódás is. József Attilától vett mottója: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”
2007 július 1-jén nyitották meg. A múlt kincseinek gyűjtése az 1970-es évek második felében indult meg Tompán. A kiállítás a paraszti élet egyszerűségét és sokféleségét mutatja be az érdeklődők számára. Nagyon sok régi tárgy megtalálható itt.
1928-ban állították a Kapisztrán Szent János-plébániatemplom keleti falára a Szabadkai Császári és Királyi 86. gyalogezred I. világháborúban elesett tompai származású hősi halottainak emlékére. 1925-ben lett meghozva a határozat az emlékmű felállításáról. Rápolthy Lajos szobrászművész készítette. 1928. október 14-én lett felavatva. 2015, kulturális örökség
A Kapisztrán Szent János-plébániatemplom keleti falán az I. világhaborús dombormű alatt áll. I. és II. világháborús tompai áldozatok névsora olvasható rajta. 1990-ben készült el. 2015, kulturális örökség
A művészettörténészek szerint hazánk első kísérleti jelleggel, magyaros stílusban épült temploma. 1909-1910-ben épült fel. Eredetileg Sebesity-pusztára lett tervezve.
Építésének idején ez volt a pusztaság legnagyobb befogadóképességű (2200 fő) temploma. A jellegzetes templom tornya 49 méter magas.
2007-ben kezdte meg működését a helyi Művelődési Ház támogatásával. Napjainkban már 20 tagja van.
Feladatuk a bunyevác nemzetiségű hagyományok bemutatása, ápolása a kultúra közösségépítő szerepével. Céljuk a néptánckultúra és -hagyomány ápolása, színvonalának növelése, széles körű terjesztése. Táncfoglalkozásokat és táncházakat szerveznek.
Tompa olyan határ menti város, ahol a hagyományokat az idősebb generáció szeretné átadni a fiatalok számára.
Tompán született, földműves családban nőtt fel. Gyerekként szüleitől leste el a fogásokat, sajátította el a szalmafonás mesterségbeli tudását. Hagyományokon alapuló tudásának továbbörökítése érdekében foglalkozásokat szervez, amelyeken az érdeklődőket megtanítja szalmával való alkotásra. A szalmából készült dísztárgyait az elmúlt években nem csak Tompán, hanem a környező településeken is számos kiállításon lehetett megtekinteni.
A Kapisztrán Szent János-plébániatemplom északnyugati tájolású főbejárata előtt álló vörös márvány keresztet Osztrogonácz Mihály és Petrics Ágnes állíttatta 1910-ben, a templom építésének idején. A talpazat alsó részén lévő felirat szerint a keresztet Szabadkán készítették.
R. Kiss Sándorné, Mártika néni az 1960-as évektől él Tompán. Több évtizeden keresztül Dr. Ráskai Kiss Sándor körzeti orvosi munkáját asszisztensi feladatokat ellátva segítette.
Az elmúlt mintegy fél évszázad során számos országos, megyei térségi kiállításon vett részt, amelyekről gyakran tért vissza díjakkal. Munkássága Tompa kulturális életének is meghatározó fontosságú eleme. Tevékenységének elismeréseként Tompa Város Képviselő-testülete 2017-ben Tompa Város Közművelődéséért Díjat adományozott a ma is a városban élő népi iparművésznek.
A város idegenforgalmi szempontból legnevezetesebb épülete a külterületen, Szabadföldön, az egykori Bárómajorban lévő, műemlék jellegű volt bárói kastély és a Szent Anna templom.
Az eklektikus stílusú kastélyt a Redl család építtette a XVIII. század elején. 1957 óta a főváros tulajdona. Először szociális otthonnak, ma pszichiátriai betegek otthonának használják. A kastélyt hatalmas, angol jellegű park veszi körül.
Rédl Béla megbízásából a kastély északkeleti sarkán – a korábban itt állt saroktorony lebontásával, a régi kastélykápolna helyén – 1893-tól 1905-ig építették fel a Szent Anna-templomot. A templom stílusa neogót és 35 méter magas a tornya. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is épült.
A Szent Annát ábrázoló kegyszobrot Franz Travella dél-tiroli szobrászművész alkotta.
Tompa 1922 április 12-én vált hivatalosan önálló községgé. 1970 augusztus 1-jén nagyközség lett. 2004 július 1-jén pedig városi rangot kapott. Véh Béla helyi mester készítette. 2015, kulturális örökség